Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Máriatövis		2014.04.29. 17:27
A máriatövis, népies nevén őszbogáncs vagy szamárkóró (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Már évszázadok óta a májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövényeként tarják számon. Májvédő és májtisztító hatása orvosilag is elismert és bizonyított. A máriatövis mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény. Gyógyászati célokra termését hasznosítják. Ez nagy mennyiségű olajat és fehérjét tartalmaz, de májvédő hatását az összefoglaló néven szilimarinnak nevezett vegyületeinek köszönheti.         Tovább…

Galagonya		2014.04.29. 17:24
A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre. A Kárpát-medencében négy faj őshonos: egybibés galagonya, fekete galagonya, rózsaképű galagonya, cseregalagonya. Tovább…

Articsóka		2014.04.29. 17:18
Az articsóka (Cynara cardunculus vagy Cynara scolymus) Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. A görögök óta népszerű zöldségféle. Magyarországon sokáig dísznövényként tartották. Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Többnyire csak a vetése utáni második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő virágai a nyár végén jelennek meg az elhúsosodott virágtengelyeken. A húsos csészeleveleket még bimbós állapotban szedik, és blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik. Az olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. Tovább…

Kisvirágú füzike		2014.04.29. 17:11
A nevét a fűzre hasonlító leveléről kapta. Évelő lágyszárú növény, mely elérheti a 20-100 centiméteres magasságot is. A levelek lándzsa alakúak, szélük ép vagy fűrészes a száron átellenesen állnak, a levél nyele nem több mint 3 milliméter. . A levelek aljából újabb hajtások erednek. A levél a fűzfa levelére hasonlít innen is kapta nevét.  A virágok a vékony tokterméssé alalkuló szár végén helyezkednek el. A virág 4 sziromból áll mely 8.5 milliméter hosszúak. A virág színe rózsaszíntől a sötét liláig terjed. A virág közepén 8 porzó található. Nyáron virágzik, egyaránt ön és szélbeporzású. A virágzás  júniustól  szeptemberig tart. A nemzettség közel 200 faja jellemzően a föld mérsékelt éghajlatú területein él, de előfordul a trópusi helyeken és a sarkvidéki tundrákon is. A füzikének körülbelül 50 faja van. Magyarországon 10 faj honos. A füzikék egyik faja sem védett. A kisvirágú füzike előfordulása, nedves folyók mocsarak közelében, de még nedves hegyi réteken lejtőkön is megtalálható. Általában 300 méter - 2500 méter tengerszint feletti magasság között fordul elő. Megtalálható a Kanári szigeteken,  az Azori-szigeteken,  Madeirán, Marokkóban, Algériában, Európában, Nyugat-Ázsiában, Kínában, Japánba, Új-Zélandon, Észak-Amerikában.                 Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk